A menedékplatyhelminthes fajok, A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A BAKONY VÍZTEREIBEN - PDF Free Download
Gerinctelen tulajdonságok, osztályozás, szaporodás, légzés
Ebben a tekintetben az állatvilág kutatói messze elmaradtak a botanikusok mögött, hiszen amíg a növények helyhez kötött életmódja jóval könnyebben ad lehetőséget természetes elterjedésük okainak magyarázatára, addig az állatok egyedeinek megfigyelését a mozgásukból fakadóan mindig nagy adag véletlenszerűség terheli.
A kezdeti állatföldrajzi felosztások természetesen mindig Magyarország akkori területét érintették, amely elég jól megközelítette az amúgyis természetes egységként létező A menedékplatyhelminthes fajok. Érthető tehát, ha a jelenlegi állatföldrajzi elemzések is Magyarországot a tágabb értelemben vett Kárpát-medencébe helyezve vizsgálják.
Erdészeti vonatkozású adatok a Bakony meteorológiai viszonyaihoz 67 Acta Biol. Egyetlen planáriákkal foglalkozó publikáció ismert a Bakonyból, ből. Hegyvidéki planáriafajokat jelen kutatásban sem sikerült kimutatni, valószínűleg valóban teljesen hiányoznak a Bakony hegyvidéki részéről. Béla király kútja, új kút, Ravazd, ~ méter tszf. A Dendrocoelum lacteum és a Dugesia lugubris populációit azonban dombvidéki magasságú, de karsztos hegyvidéki jellegű víztérből mutattam ki Hódos-ér, ~— méter tszf.
A már ismertetett A A legjobb tabletták az emberek helmintájához Birodalom állatvilága faunakatalógusban szereplő I-től VIII-ig terjedő felosztás is állatföldrajzi megfontolású, bár ennek tagadhatatlan gyakorlati célja is volt a rendtartás az ismert lelőhelyek tömegében.
A Magyarországon védett állatfajok száma a nagyobb állatcsoportok szerint Az állatföldrajzi területbeosztást olyan állatcsoportra alapozzák, amelyre jellemző, hogy elterjedési területének határai élesek, kevéssé mozgékony, kis élőhelyű, helyhez kötött életmódú.
Nehéz pl. Az állatföldrajzi elemzések legmeggyőzőbb eredményei olyan lassú mozgású csoportok vizsgálatának köszönhetők, mint pl.
- Három évtized alatt a meteoritbecsapódás elmélete gyakorlatilag kiszorított minden más elképzelést.
- Gyógyszerek fonálférgek parazitáira
- A csalánozók rendszertana
- A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A BAKONY VÍZTEREIBEN - PDF Free Download
Soós Lajos a A menedékplatyhelminthes fajok alapvetően három kerületre osztja: Pannonicum, Carpathicum és Illyricum. A Pannonicumhoz tartozik a Nagyalföld, a Kisalföld, a Dunántúli-középhegység és -dombvidék, a Mecsek, azaz lényegében az egész Dunántúl.
Menedék teljes film magyarul
Az Illyricum felöleli a történelmi Magyarország Adria-partvidékét, a határozottan mediterrán faunaelemekkel. A puhatestűekre épülő elemzésében Soós Lajos a korábbi felfogással ellentétben arra a következtetésre jutott, hogy bár Magyarország egyértelműen több különböző állatföldrajzi egység közép-európai, déli és keleti érintkezésénél fekszik, állatvilága mégsem egyszerűen ezek keveréke, hanem önálló jellegzetességeket mutat. Igaz, hogy ezek nagy része a Kárpátok hegyvidékére összpontosul, de az már a csigák és kagylók sajátsága, hogy a száraz, nyílt Alföldön sokkal kevesebb fajuk él.
- A laposférgek parazitálják ezt
- Magyarország a XX. században / Állatföldrajzi beosztás
Soós Lajos másik megállapítása az ún. Elképzelhetőnek a menedékplatyhelminthes fajok, hogy a pontusi faunaelemekben mutatkozó hasonlóság oka nem annyira a Kelet-Európa és a Kárpát-medence közti közvetlen vándorlás, hanem esetleg a Kárpátok vonulatának kialakulása előtti korban történt párhuzamos benépesülés.
A fentieket kiegészítve Kaszab Zoltán ben a Kárpát-medence jelenlegi állatvilágának kialakulásában a jégkorszak hatását és az ún. Megállapításait a talajlakó, lassú mozgású, röpképtelen bogarak csoportjára alapozta. Amíg a Kárpátok hegyláncainak harmadkori endemikus faunája sikerrel vészelte át a hideg időszakot a medencék belső övezetében elhelyezkedő középhegységek déli fekvésű, meleg erdeiben, valamint a barlangokban különösen Biharbanaddig az alföldi síkságon nem mutatható ki bizonyítottan harmadkori eredetű, a jégkorszakot megelőző időszakból származó endemikus állatfaj.
A menedékplatyhelminthes fajok jégpáncél hajdani kiterjedésének megfelelően a Kárpátokban délről északra haladva erőteljesen csökken a bennszülött állatfajok aránya. Ehhez hasonló, de keletnyugati irányú fajszegényedés figyelhető meg a hegykoszorú által övezett medencékben, amely a száraz, kontinentális sztyeppfauna származási irányára vezethető vissza.
Nagy a különbség a Nagy- és a Kisalföld faunájában a pontusi faunaelemek számában.
Magyarország állatföldrajzi területbeosztása alapjaiban támaszkodik a növényföldrajz eredményeire. Az utóbbi évek kutatásait összegezve Varga Zoltán két alapvetően eltérő produkciójú ökoszisztéma-típus dinamikus változásainak az állatvilágot befolyásoló jelentőségére mutat rá.
Az erdők magas produkciójú, kiegyensúlyozott, többrétegű ökoszisztémája a negyedkor során egyes területeken periodikusan váltakozott a fás növényzetet nem hordozó, sztyepp jellegű, kisebb produkciójú, egyrétegű ökoszisztémával. E ciklikus, dinamikus változás eredményei az ún. A a menedékplatyhelminthes fajok, közel homogén állatföldrajzi egység alpesi, kontinentális és balkáni határán, Közép-Európa délkeleti részén fekvő Kárpát-medence tipikus növényzeti típusa az erdős sztyepp, amely különösen a negyedkor klímaváltozásai során volt jelentős, mint a jéggel borított északi területek és a mediterrán refúgiumok közötti átmeneti zóna.
Az ezt az alaptípust módosító nyugat-balkáni illír és mediterrán, kelet-alpesi norikus és kárpáti, valamint boreális, kontinentális szibériai a menedékplatyhelminthes fajok pontusi-káspi hatások alakították ki és gyógynövények férgekből ma is állatvilágunk folyamatosan változó képét.