A zuzmó egy parazita. 5. Többsejtű gombák és zuzmók
Tartalom
Navigációs menü
Többsejtű gombák és zuzmók Az ősi gombák színtestjeiket elvesztett ostoros egysejtűekből alakulhattak ki. A gombák az evolúciós folyamat különböző szakaszaiban váltak el a fő fejlődési iránytól, így külön országba sorolja őket a rendszertan.
A nem tipikus gombák közé tartozó moszatgombákat és petespórás gombákat az alacsonyabbrendű eukarióták közé sorolják a legújabb rendszerezés alapján.
A gombák általános jellemzői Fényre nincs szükségük, az állatokhoz hasonlóan heterotróf anyagfelépítés jellemző rájuk.
Röviden a szimbiózisról
A szerves vegyületeket úgy veszik fel, hogy emésztőenzimeiket a sejtjükön kívülre juttatják, majd az elemeire bontott tápanyagokat felszívják. Táplálkozás szempontjából több csoportra oszthatók.
Vannak elhalt szerves anyagon élők szaprofitákélősködők paraziták és más élőlényekkel együtt élő szimbionta gombák.
- Talaj paraziták
- 5. Többsejtű gombák és zuzmók, Zuzmó paraziták
- Botanika II. | Digitális Tankönyvtár
- Egyszerű paraziták gyógyítása az emberi testben
- Kerek féreg emberi rajz keresztmetszete
- Biztosan mindenki látott már idős, zuzmóval vastagon borított fát, ha nem is a kertjében, de egy parkban vagy az erdőben.
A gombáknak vannak a többsejtű állatokra és növényekre is jellemző tulajdonságaik. Állatokra jellemző sajátosságuk, hogy a szénhidrátokat glikogén formájában tartalékolják. Sejtjüket kívülről kitintartalmú sejtfal borítja.
Növényekre jellemző sajátosságuk, hogy a zsírszerű tartalék anyaguk a növényekben is előforduló olaj. A valódi gombák helyváltoztatásra nem képesek.
Aktuális számunk
Gyógyszerek biológia paraziták Testfelépítésükre a telepes-fonalas szerveződés jellemző. A gombafonal hifa sokmagvú sejtjei szövedéket micéliumot alkot, amely átszövi az adott területet, így használja fel az ott található vizet és a szerves anyagot. A gombafonalak szövedéke micélium tenyésztestet vagy termőtestet képezhet.
Tenyésztestnek nevezzük azt a micéliumot, amely a vegetatív fejlődés szakaszában van, vagyis növekszik és anyagokat halmoz fel, így készül fel a termőtest létrehozására.
Tartalomjegyzék
Termőtestnek nevezzük a gombafonalak szorosan elhelyezkedő, fajra jellemző formájú tömegét, amely a spórák kialakulását, a szaporodást biztosítják. Szaporodásuk Ivartalanul és ivarosan is szaporodnak. Ivartalanul bimbózással vagy spóraképzéssel szaporodnak.
- Többsejtű gombák és zuzmók A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára Zuzmó a fán: káros vagy ártalmatlan?
- Férgek elleni gyógyszerek megelőzésre
- Férgektől a népi gyógyszer a gyermekek számára
A hifák gombafonalak képesek egyesülni, ami lehetővé teszi az egyszeres genetikai állományú sejtmagok összeolvadását, így a kétféle sejtmag anyaga keveredik diploid génkészlet jön létre.
A keveredő tulajdonsággal rendelkező magok számfelező osztódással 8 spórát tartalmazó tömlőt vagy 4 spórát tartalmazó bazídiumot hoznak létre.
Zuzmó paraziták
A tömlő és a bazídium ivaros folyamat eredményeként keletkező hifavég, melyben kettős genetikai állományú diploid sejtekből meiózissal számfelező osztódással egyszeres genetikai állományú haploid spórák jönnek létre. A gombaspórák megfelelő nedvesség, hőmérséklet és tápanyag hatására fejlődésnek indulnak. A kalapos gombák fonalaiból kialakult termőtest először tojás formájú burokban emelkedik a talaj fölé, a zuzmó egy parazita a tönk és a kalap is láthatóvá válik. A kalapos gombák termőtestének fejlődése forrás: gombanet.
Boszorkánygyűrűt alkotó gombák fotó: Onderwijsgek wikimedia. A prokariótákkal együtt lebontóként vesznek részt az anyagforgalomban.
Vannak olyan gombafajok, amelyek a zuzmó egy parazita közegben bontják a szerves anyagokat, így erjedést idéznek elő. Az erjedés során keletkező vegyületeket ízük, hatásuk miatt az emberiség hasznosítja az élelmiszerek előállításánál a zuzmó egy parazita. Többféle sajt, kefír eltérő zamatát is gombák okozzák. A gombák a növényekkel, állatokkal egyaránt képesek szimbiózisban élni.
Vége a budapesti zuzmósivatagnak
A növények hajszálgyökereinek felületét megnövelik a gombafonalak, így a gazdanövény több vizet és ásványi sót tud felvenni.
A gomba pedig kész szerves anyagot kap a gazdanövénytől, melyet az a fotoszintézis során állít elő. A gombák között nagyszámban fordulnak elő növényeken, állatokon és emberen élősködő parazita fajok is.
A növények megbetegedésének többségét gombaparaziták okozzák, melyek közül eddig több mint fajt írtak le. Napjainkban körülbelül gombafajt ismerünk, melyek a zuzmó egy parazita a többsejtűek fontosabb rendszertani csoportjait vázoljuk.
Az egysejtű gombaszerű eukarióta élőlények fajszáma a tudósok becslése szerint egymilliónál is több lehet, melyek többsége még felfedezésre vár. A gombák rendszerezésénél elsősorban a spóraképzés módját veszik figyelembe.