Paraziták kezelése a klinika testében
Tartalom
Szivelegtelensegnap
Először észre sem lehet venni, a tünetei csak akkor jönnek, amikor már nagy a baj, ezért hirtelen csaphat le Magyarországon egy eddig kevéssé közismert, de súlyos kutyabetegség, a szívférgesség. Már nálunk is jól érzi magát Az elsősorban kutyafélékre veszélyes — de kisebb számban macskákban és más húsevő emlősökben is kimutatott — kór Magyarországon korábban csak szórványosan fordult elő, a közelmúltig jellemzően külföldről vett vagy külföldön megfordult kutyákat támadott meg.
Mára azonban a helyzet jelentősen megváltozott, az itthon szerzett fertőzések egyre gyakoribbak — mondta Dr. Ennek egyik valószínű oka az éghajlat változása, ugyanis a parazita Dirofilaria immitis lárváját terjesztő szúnyogfajok ma már nem csak a délebbi, melegebb éghajlatú országokban találnak számukra kedvező életfeltételeket, hanem például Magyarországon is — tette hozzá a professzor.
Csak a jéghegy csúcsát látjuk Az első, bizonyíthatóan itthon szerzett szívférgességet ben állapították meg, az utóbbi években pedig ugrásszerűen nőtt az esetszám.
Légynyüvesség
Ez előrevetíti, hogy hamarosan a hazai kutyák jelentős részénél is komoly problémákat okoz a szívférgesség. Egyelőre a jéghegy csúcsát látjuk, de néhány éven belül sok súlyos állapotú eb lesz, mivel a fertőzés akár éveken át tünetmentes lehet a bántalom kezdeti szakaszában — figyelmeztetett Dr.
Vörös Károly a szívférgesség terjedésére. Folyamatosan változnak és vándorolnak a testben A betegséget elindító lárvák, miután a szúnyogcsípéssel a kutyába jutnak, több átalakuláson is keresztülmennek, miközben az állat több testrészében megfordulhatnak. Első lépésként a bőr alatti kötőszövetben vedlenek, majd a mellkasi, illetve hasi szövetek és az izomrostok között vándorolnak, körülbelül két hónap múlva pedig a vérárammal a tüdőbe kerülnek. A paraziták ekkor centiméteresek, de a fertőzés után mintegy fél év múlva elérik végleges hosszúságukat, ami hímeknél 15, nőstényeknél 30 centiméter, az átmérőjük pedig milliméter, és öt-hét évig is elélnek a gazdaszervezetben.
Alattomos betegség terjedhet a kutyáknál
Körforgásban A kifejlett hím és a nőstény férgek a kutyán belül, a tüdőartériákban párosodnak, majd ezt követően néhány hónap múlva jelennek meg a nőstény féreg által megszült, kezdeti lárvák, az úgynevezett mikrofiláriák, amelyeket aztán a szúnyogok felvehetnek a véráramból, vérszívásuk közben. Ezek a kezdetleges állapotú lárvák csak a szúnyogban tudnak továbbalakulni, hogy aztán a fertőzés továbbvitelére alkalmas fejlődési fázisukban a vérszívó rovar újabb gazdaállatba lövellje őket, és újra kezdődjön a körforgás.
Tünetek Az élősködők elsősorban a tüdőben élnek a betegség neve ellenére, és a szívben csak akkor jelennek meg, ha már olyan sokan a fű paraziták megelőzése, hogy nem férnek el a tüdő vérereiben.
Ezt a rendkívül súlyos állapotot — amely nem feltétlenül következik be megfelelő gyógykezelés esetén — több, enyhébb, majd egyre súlyosabb fázis előzi meg.
- Eredmények és hatékonyság hurok magad.
- Három gyógyszer férgek számára
Enyhe esetben a kutyának még nincsenek tünetei, esetleg egyet-kettőt köhint. A következő fokozatban az állat már fáradékony lehet, alkalmanként köhöghet, valamint rendellenes hangok hallhatók a levegővételekor.
Súlyos esetben a tüdő jelentős része tönkremegy, valamint a szívben is következményes kóros elváltozások figyelhetők meg a tüdő artériákban uralkodó, fokozott vérnyomás miatt. A beteg állat gyakran köhög, nehezített a légzése és nagyon gyorsan kifárad.
Bélférgek, bélférgesség
Van egy negyedik fázis is, az úgynevezett vena cava szindróma, ami főleg kisebb testű ebeknél fordulhat elő, nagyszámú féreg-fertőzöttség esetén. Ekkor a tüdőből kiszorult férgek eltömítik a szív jobb pitvarát és a szívhez térő fő úgynevezett üres vénákat innen a szindróma neve.
Ez kórforma a legtöbbször már néhány napon belül az állat halálához vezet, megfelelő beavatkozás nélkül, amelyről a későbbiekben esik majd szó.
Klinika (2018-09-26) - ECHO TV
Emberre nem veszélyes, de okozhat ijesztő tünetet A szívférgességet okozó parazita nagyon ritkán terjed át az emberre, a világon mintegy — a szakirodalomban közölt — humán esetről lehet tudni. Ekkor sem a kutyák adják tovább a kórokozót, mivel a fertőzést közvetlenül csak a lárvákkal fertőzött szúnyogoktól lehet elkapni.
Csupa hasznos
Amennyiben a lárváknak a fertőzött szúnyog paraziták kezelése a klinika testében sikerül bejutniuk az emberbe, a kórokozók akkor sem okoznak komoly problémát, ugyanis az ember immunrendszere még azelőtt végez velük, hogy szaporodni tudnának. Ha a paraziták eljutnak a tüdőbe, akkor is hamarosan elpusztulnak, azonban a daganatokéhoz hasonló képleteket, eltokolódott gócokat okozhatnak. Ezek minden esetben jóindulatú elváltozások, viszont a daganatoktól való elkülönítésük gondot jelenthet a képalkotó diagnosztikai például röntgen, -CT- vizsgálatok során.
Nehéz megtalálni A szívférgesség kimutatása nem egyszerű, mert a fertőzött állat két-három évig is tünetmentes maradhat, így a gyanús jelek hiánya félrevezető lehet. Ha pedig a tünetek megjelentek, akkor általában már nagy a baj.
A diagnózisra alkalmas módszer tehát a vér laboratóriumi vizsgálata, ami többféle lehet. A kezdeti állapotú lárvák mikrofiláriák vérkenetből is kimutathatók mikroszkóppal, de csak akkor, ha viszonylag nagy számban vannak jelen.
A velünk élő lappangó vírusok Vírusoknak nevezzük a ma ismert legkisebb organizmusokat, amelyek bioaktív, fertőző anyagok. Élő és élettelen anyagra egyaránt jellemző tulajdonsággal rendelkeznek. Paraziták, önmagukban nem mutatnak életjelenséget, ekkor virion a nevük. Nincs anyagcseréjük, önálló mozgásra képtelenek. Élő anyagként már vírusoknak hívjuk őket, csak gazdaszervezetben, annak folyamatait vér- és nyirokkeringés, idegpályák működési folyamatai felhasználva léteznek.
Emiatt enyhe fertőzésnél ez a módszer nem megbízható. Ennél hatékonyabb a Knott-teszt, amely során a mikrofiláriák már kisebb sűrűség esetén is hatékonyabban azonosíthatók.
Frissítve: Lektor: dr.
Az eredeti módszer korszerűbb változatát a magyar egyetem parazitológiai és állattani tanszékén fejlesztették ki. Ez a módosított Knott-eljárás sem adhat azonban pozitív eredményt akkor, ha a kutya vérében még nincsenek mikrofiláriák, például amikor csupán még ivaréretlen, vagy nem túl rég párosodott férgek, esetleg csak egyneműek vannak jelen a szervezetben — bár az utóbbi inkább csak elméleti valószínűséggel bír.
A szívférgesség megállapításának elfogadott és leggyakrabban használt módszere a nőstény férgek nemi szervében termelődő antigének kimutatása a vérvizsgálat során.
Ezt a próbát az állatorvosok helyszíni vizsgálatként is el tudják végezni paraziták kezelése a klinika testében rendelőjükben.